Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium



Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományi Tanszék
Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium
H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Szemináriumvezető:
Dr. Szűcs Tibor habilitált egyetemi docens
Tel.: (72) 503-600/4336
Tel./fax: (72) 503-600/4335
E-mail:

OKTATÁS

A Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium jelen szervezeti formájában egyesíti a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelvtudományi Tanszékén korábban is működtetett magyar mint idegen nyelv / hungarológiai, illetve alkalmazott nyelvészeti tanulmányok programjait.

A magyar mint idegen nyelv egyetemi oktatása eredetileg (1986-tól) különféle hungarológiai kurzusok előzményeire tekint vissza. Először belső szakosodás keretében (1992-től) 40 kredites specializációként (magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára), majd nappali tagozatos szakként (1998-tól), később már levelező tagozaton indított szakként (2001/2002-től) is gazdagítja magyar szakos kínálatunkat. Posztgraduális szinten ma már az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től) is működik, legújabban pedig (2007/2008-tól) a BA-képzésben is megjelenik specializációként, s távlatilag tervezzük MA-szintű tanárképzés keretében történő kiteljesítését.

Az alkalmazott nyelvészet pécsi egyetemi oktatásának szintjei hasonlóan alakultak: az eredetileg (1983-tól) még szórványos alkalmazott nyelvészeti kurzusokból belső szakosodás keretében (1992-től) 40 kredites specializáció jött létre (magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára), majd nappali tagozatos szak (1996-tól, illetve módosítva 1999-től) ? magyar / idegen nyelv szak mellett. Posztgraduális tanulmányokra itt is van lehetőség az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től). Az új BA-képzésben (2007/2008-tól) nyelvmentor szakirányként van jelen, s távlatilag tervezzük az alkalmazott nyelvészet MA-szak indítását is.

HUNGAROLÓGIAI PROGRAMOK: A magyar mint idegen nyelv egyetemi oktatása

- hungarológiai kurzusok (1986-tól)
- belső szakosodás keretében (1992-től): 40 kredites specializációként magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára (tantervi kód: MIL, illetve 2002-től: MINN/HUNN, továbbá 2007-től: HUNB)
- nappali tagozatos szakként (1998-tól); tantervi kód: MIH; 2002-től: MIHN); magyar szak mellett
- levelező tagozaton indított szakként (2001/2002-től); tantervi kód: MIL (2002-től: MIHL)
- az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től); tanterv: DLH (majd: DLHP)

A szakosodásban részt vett hallgatók diplomabejegyzéssel (oklevélbetétlappal), a szakon végzett diákok teljes értékű oklevéllel kapnak képesítést a magyar mint idegen nyelv oktatására. A doktori program keretében PhD fokozat szerezhető.

TÁRGYKÖRÖK

A magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakterület belső arányai szerint a pécsi program 1:1 arányban igyekszik egységbe hozni a két részterületet.
A hungarológiai műhely főbb kutatási témái az oktatott tantárgyakhoz igazodnak, s a képzésben foglalkoztatott oktatók között többen egykori lektorok, vendégtanárok:

A magyar mint idegen nyelv leírása és tanítása: tipológiai jellemzők és nyelvsajátos vonások; Kontrasztív nyelvészet (Szűcs Tibor);
Funkcionális/kommunikatív nyelvoktatás (Dóla Mónika, Hegedűs Rita);
A magyar nyelv helye a tipológia tükrében (Szűcs Tibor, Terts István);
A magyar mint idegen nyelv tanterveinek és tananyagainak elemző vizsgálata (Dóla Mónika, Nádor Orsolya);
Mérés és értékelés a magyartanításban (Szabó Gábor, Szűcs Tibor);
A magyar művészet/zene értékeinek közvetítése (Aknai Tamás, Hoppál Péter, Szűcs Tibor);
A magyar mint idegen nyelv oktatásának történeti, művelődéstörténeti és nyelvpolitikai vonatkozásai; A hungarológia tudománytörténeti helye (H. Erdő Judit, Nádor Orsolya, Szépe György);
A magyar mint idegen nyelv tanításának módszertana (Dóla Mónika, Fancsaly Éva, Nádor Orsolya, Szili Katalin, Szűcs Tibor);
A magyarságkép alakulása (Fancsaly Éva, Máté Györgyi);
A magyar irodalom közvetítése / külföldi fogadtatása / komparatisztika (Szűcs Tibor, Varga Róbert);
A magyarság néprajza (Andrásfalvy Bertalan) és kulturális földrajza (Trócsányi András);
A magyar mint idegen nyelv pszicholingvisztikai / szociolingvisztikai tényezői: nyelvelsajátítás, kétnyelvűség, nyelvpolitika (Gúti Erika, Lengyel Zsolt, Szépe György);
Fordítástudományi kérdések magyar és valamely idegen nyelv vonatkozásában: általános, szaknyelvi vagy irodalmi fordítási problémák; reáliák (Szűcs Tibor);
A hungarológiai ismeretközvetítés színterei, megoldásai és intézményrendszere (H. Erdő Judit, Nádor Orsolya);
A magyar kultúra közvetítésének sajátosságai; A magyar országismeret/ civilizáció/művelődéstörténet oktatása (Fancsaly Éva, Szűcs Tibor);
A határainkon túli (kortárs) magyar irodalom/kultúra (Baumann Tímea, H. Erdő Judit, Nádor Orsolya).

KÉPESÍTÉS


Magyar mint idegen nyelv egyetemi szak (még a jelenlegi kifutó képzés keretében)

Képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakterületének elméleti és gyakorlati kérdéseiben egyaránt járatosak, e szakterület alkalmazott nyelvészeti kutatására, valamint a magyar nyelv és kultúra külföldieknek történő oktatására, illetve közvetítésére felkészültek, s ekként a hazai keretek között (nyelvtanfolyamokon, hungarológiai vonatkozású rendezvényeken stb.) nyelvtanári (vagy előadói), a külföldi oktatóhelyeken (egyetemeken és főiskolákon) lektori (vendégtanári) munkára alkalmasak.

Egyetemi képesítés: okleveles magyar mint idegen nyelv szakos bölcsész és tanár

Képzési idő: 8 félév

A felvétel előfeltételei:
1) magyar szak
2) középfokú nyelvvizsga valamely élő (modern) idegen nyelvből

A szak tanárképes jellege nem önálló, hanem a hozzá kötelezően társítandó magyar szakos képesítésből is adódik. Az ezen túlmenő sajátos követelmények (a módszertanban, az óralátogatásban és a tanítási gyakorlatban) azonban természetesen a szak részét alkotják.

A kötelező szigorlatok száma és tartalma
1 szigorlat a törzsképzési szakasz lezárásaként (a MIH* elméleti és gyakorlati tantárgycsoportjaiból kialakítandó szintézis jegyében); szaknyelvi vizsga (valamely közvetítő nyelv terminológiájával)

A szakdolgozat
Jelenleg még a párhuzamosan végzett magyar szakkal közös szakdolgozat is készíthető. A 2002 őszétől érvényes tanterv szerint e szakon is külön szakdolgozat készítendő.

A záróvizsgára bocsátás feltételei
A) C típusú felsőfokú állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga (illetve idegen nyelv szakos főiskolai/egyetemi végzettség)
B) a magyar szakos tanulmányok lezárása

TANTERVI VÁZLAT A NAPPALI/LEVELEZŐ TAGOZATOS ALAPKÉPZÉSHEZ

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV SZAK

Alapozó ismeretek

1) Bevezetés a MIH* tanulmányozásába
A magyar mint idegen nyelv fogalma; oktatásának története
A hungarológia fogalma; története
2) Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe
3) Pszicholingvisztika
4) Nyelvtipológia

Szakmai ismeretek

Törzsképzési szakasz
1) Nyelvoktatási tantárgyak
Nyelvoktatás-elmélet (Alkalmazott nyelvészet az idegennyelv-oktatásban)
A nyelvpedagógia története
A nyelvoktatás módszerei
Kommunikációelmélet / Kommunikatív nyelvoktatás

2) Magyar mint idegen nyelv
A MI tantervei és tananyagai
A MI tanításának módszertana
Funkcionális / kognitív / interkulturális szemlélet a magyaroktatásban

3) Hungarológiai tárgykörök
A kortárs magyar kultúra határainkon túl
- A diaszpóra magyarsága
- A magyarság kulturális földrajza
Magyarország történelme, társadalmi modelljei
A magyar kultúra
- Magyar művelődéstörténet és néprajz; országismeret; magyarságkép
- A magyar irodalom (kapcsolattörténeti és nyelvi összefüggéseiben)
- A magyar művészet (képzőművészet, zene, film)

4) Választható kiegészítő nyelvészeti tantárgyak
Kontrasztív nyelvészet
Fordítástan és oktatása
Funkcionális nyelvészet
Szociolingvisztika
Nyelvpolitika

Szigorlat

Szakképzési szakasz
MIH kutatási/szakdolgozati szemináriumok
MIH kutatási szeminárium
MIH szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozat
Szaknyelvi alapvizsga (magyar nyelvészeti szakszöveg fordítása valamely élő idegen nyelvre - írásban)

Szakmai gyakorlat

Óralátogatási gyakorlat
MIH tanítási gyakorlat


*MIH = magyar mint idegen nyelv / hungarológia

TUDOMÁNYOS KIADVÁNYOK

HUNGAROLÓGIAI ÉVKÖNYV
A magyar egyetemek hungarológiai műhelyeinek kiadványsorozata

Szerkesztőbizottság
Lengyel Zsolt (Veszprémi Egyetem / Pécsi Tudományegyetem)
Maticsák Sándor (Debreceni Nyári Egyetem)
Nádor Orsolya (Károli Gáspár Református Egyetem / Balassi Bálint Intézet)
Szépe György (Pécsi Tudományegyetem)
Szili Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Szőnyi György Endre (Szegedi Tudományegyetem)
Szűcs Tibor (Pécsi Tudományegyetem)
Tverdota György (MTA Irodalomtudományi Intézet)

Szerkesztők:
Nádor Orsolya - Szűcs Tibor

A szerkesztőség címe:
Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományi Tanszék
Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium
H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Tel. / fax: (36-72) 503-600/4335
E-mail: szucs@btk.pte.hu

ISSN 1585-9673

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Pécs
Dialóg Campus Kiadó, Pécs

Az eddigi nyolc szám tartalma letölhető formában (pdf)

A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

Hungarológiai megközelítésünk a kötődések sokféleségének nyitottsága, a kapcsolatok komplex rendszerének feltárása felé halad. A kívánatos szintézishez a hungarológiában immár hagyománnyá vált interdiszciplináris látásmódot az intertextuális és interkulturális összefüggések nyitott szellemű megragadására is alkalmazzuk.
Programunk eddigi gyakorlata szerint a hungarológia interdiszciplináris kötődéseinek megfelelően egyetemünkön kitűnő hagyomány alakult ki a tanszékek, sőt karok közötti átoktatásban. Minthogy programunk a tudományos kutatások mellett az oktatáson belül az elméleti képzésre helyezi a hangsúlyt, a gyakorlati képzésben együttműködésre törekszünk az egyetemen belül kínálkozó szervezeti egységekkel: a PTE FEEK Nemzetközi Oktatási Központtal (a hospitálás és a tanítási gyakorlat megszervezésében, illetve a nyári egyetem közös szervezésében) és az Idegen Nyelvi Titkársággal (a nyelvvizsgák irányításában).
A hazai felsőoktatási műhelyek közül - az egyetemi képzés egységesítése, illetve a tudományos fórumok terén - folyamatosan kapcsolatban állunk az ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátusával, a Szegedi Tudományegyetem BTK Hungarológia- és Közép-Európa Tanulmányok Tanszékközi Programjával és a Debreceni Nyári Egyetemmel.
Programunk szervesen kötődik a hungarológia intézményesült központjának, az új szerveződésű budapesti Balassi Intézetnek a kutatási és továbbképzési tevékenységéhez is, ahol a 2002/2003-as tanévtől akkreditált (két féléves kihelyezett) hungarológiai részképzést is folytatunk három programtípussal. (Együttműködésünk e pontjához bővebb információk: www.bbi.hu)
Az egyetemi Erasmus-kapcsolatok, illetve a most induló bolognai képzés keretében közvetlen partnereink: jelenleg Berlin (Humboldt-Universität zu Berlin), Bayreuth (Universität Bayreuth), Aquila (Universit? degli Studi di L'Aquila), Udine (Universit? di Udine), Firenze (Universit? di Firenze), Strasbourg (Université Marc Bloch), továbbá a közeljövőben várhatóan még Regensburg (Europaeum) és Párizs (INALCO) hungarológusai is.

PROJEKTEK

I. Hungarológiai részképzés
amerikai (USA-beli) hallgatók számára
Az akkreditált pécsi hungarológiai képzés programkínálata

Időtartam: egy szemeszter (a mindenkori pécsi őszi félévek során)

Kredittömeg: optimálisan legalább kb. 32 ECTS (egyéni összeállításban, kb. heti 20 órával)

Felajánlott programok:
(1) Intenzív magyar nyelvtanfolyam - igény szerint alap- és középfokon (napi 2 órában):
10 ECTS (heti 10 nyelvórával)
További lehetőség: a tanfolyamot nemzetközi (ECL) nyelvvizsgával zárva: 13,5 ECTS

(2) Választható angol nyelvű hungarológiai kurzusok - a magyar kultúra egyes tárgyköreiből
(heti 2-2 órában; ezek közül célszerű egyénileg legalább ötöt választani; ekként heti 10 szakmai órával):

- Bevezetés a magyarság néprajzába. Előadás (4 ECTS)
- A magyar népköltészet. Szeminárium (6 ECTS)
- Fejezetek a magyar irodalom történetéből. Előadás (4 ECTS)
- Vonulatok a 20. század magyar irodalmában. Szeminárium (6 ECTS)
- Áramlatok a kortárs magyar irodalomban. Szeminárium (6 ECTS)
- A magyar irodalom külföldi fogadtatása a fordítások tükrében. Szeminárium (6 ECTS)
- Csomópontok a magyar művelődés történetében. Előadás (4 ECTS)
- Fejezetek a 20. század magyar történelméből. Előadás (4 ECTS)
- A magyar művészettörténet korszakai. Szeminárium (6 ECTS)
- A magyar zenetörténet korszakai. Szeminárium (6 ECTS)
- A közelmúlt és a jelen magyar filmművészete. Szeminárium (6 ECTS)
- Regionális országismeret: Magyarország és Közép-Európa - múlt és jelen. Előadás (4 ECTS)

(4) Kísérő szabadidős programok:
- városnézés
- múzeumlátogatások
- színházlátogatások (opera / balett)
- hangverseny
- filmvetítések (mozi, videó)
- vidéki kirándulások (borkóstolóval)
- határon túli kirándulás (magyar nyelvterületen)
- néptánc (Táncoló Egyetem)
- sport

Egyéb szolgáltatások:
Szervezett segítségnyújtás kedvező étkezési és szálláslehetőségekhez

Költségtérítés: 2500 ? / fő (min. 7 fővel)

A pécsi részképzés helyi illetékes szervezői:

- a tanszék részéről: Dóla Mónika egyetemi tanársegéd
(tájékoztatás a program tanrendi kérdéseiben)

PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék, Hungarológiai Szeminárium.
7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Tel.: (36-72) 503-600/4933
Fax: (36-72) 503-600/4335
E-mail:

- az egyetem részéről: Pozsgai Gyöngyi osztályvezető
(felvilágosítás a program adminisztratív kérdéseiben)

PTE Rektori Hivatal, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya.
7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b
Tel.: (36-72) 501-500/2418
Fax: (36-72) 251-527
E-mail:

USA-beli partnereink:

- Tarján Gábor
E-mail:

- Collegium Hungaricum Juventutis Occidentalis
E-mail:

A részképzés felelős vezetője: Dr. Szűcs Tibor egyetemi docens, szemináriumvezető

II. Együttműködés a regensburgi egyetem (Universität Regensburg) Europaeum programjával. Tandem-program.
("Ungarisch - kompakt")

Programfelelősök
- német részről: Marton Enikő / Zelenák Enikő (Universität Regensburg, Europaeum)
- magyar részről: Dóla Mónika (PTE)

Nyári Egyetem

Programfelelős: Dóla Mónika (PTE)

ECL

- európai nyelvvizsga (1989-től)
- nemzetközi nyelvvizsga magyar nyelvből (1996-tól)
- pécsi központtal (1999-től): PTE Idegen Nyelvi Titkárság
- Magyarországon akkreditált vizsgarendszer keretében (2001-től)
- részletek (tájékoztató/jelentkezés/időszerű tudnivalók): www.ecl.hu

Mérés és értékelés európai keretben:
- egységes elvekre épülő nemzetközi nyelvvizsga
- szakmai irányítása: londoni, majd pécsi székhelyű konzorcium
- az európai vizsgarendszer szervezői központja (1999-től), s egyben a magyarországi vizsgaközpont (1996-tól): a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkársága
- jellemzői: egységesség, összehasonlíthatóság, átválthatóság, megfeleltethetőség
- felépítése: a nyelvtudás szerint négyes szinteződés, a készségek szerint négyes tagolódás

A négyes szinteződés:
A szint: a kezdő alapfoknak felel meg, vagyis a hétköznapi kommunikáció legalapvetőbb színterein jelent eligazodást, s kielégíti a turizmus igényeit.
B szint: lényegében emelt alapfok, részleges átfedésben van a középhaladó fokkal, az általános társalgási helyzeteken túl biztonságos kommunikációt föltételez közéleti témákban is, s utat nyit a kulturális alapértékek befogadásához.
C szint: igényes középfok, amelyen már tanulmányokat lehet folytatni, közérdekű kérdések megvitatásában részt venni vagy akár fogékonnyá válni a művészi nyelvhasználat élvezetére.
D szint: mint felsőfok olyan nyelvtudást jelent, amelynek révén a nyelvtanuló nyelvileg egyenrangú beszédtársként szembesülhet az anyanyelvi beszélőkkel, akár szakmailag is, tehát a tárgyaló- és vitaképesség tekintetében; vagyis passzív vonatkozásban megközelítőleg anyanyelvi szint.

A négyes tagolódás:
- A hallás utáni értés mérése két tesztfeladat alapján történik. A szinteken fölfelé haladva természetesen fokozatosan nehezednek a mindig kétszer bejátszott szövegek, mégpedig nemcsak összetettségükben, hanem a természetes élőbeszédhez egyre közelítő tempóval, a több szereplős beszélgetések megjelenésével, autentikus felvételek beiktatásával.
- Az olvasott szöveg megértésének vizsgarésze még ugyanehhez a tesztlaphoz csatlakozik, s fölépítésének elvei is hasonlóak: ugyancsak két részfeladatból áll, és a szintekkel együtt egyre nő az autentikus szövegek aránya.
- Az írásbeli kommunikáció fogalmazási feladatait külön tesztlap tartalmazza. Ebben mindegyik szinten két részfeladatot kell megoldani. Az egyik informális (kötetlenebb, személyes), a másik formális (kötött műfajú, többnyire nyilvános jellegű) szöveg.
- A szóbeli kommunikáció vizsgáján a vizsgáztató egyidejűleg két jelölttel folytat közvetlen beszélgetést, s lehetőség szerint minél többet beszélteti őket egymással is, miközben vizsgáztatótársa folyamatosan értékeli a teljesítményt a szabványűrlap szempontjai szerint.

Az összkép megbízhatósága:
A vizsga egész szerkezetét és a négy részkészség mérését tehát differenciált összetettség, tartalmi és formai változatosság jellemzi. A vizsgázó számára mindez növelheti az esélyesség biztonságát, a vizsgáztatók számára pedig megbízható összképet eredményez. A vizsga négy egysége teljesen egyenrangúan kezeli a négy készség mért eredményeit, ugyanis ezek pontszámai arányosan (25-25 %-kal) részesednek az összesen szerezhető 100 pontból. A vizsga akkor tekinthető minimálisan eredményesnek, ha e maximális pontszámnak legalább a 60 %-át sikerül megszerezni.

Kommunikatív szemlélet:
A műfaji, tematikai és feladatbeli változatosságon túl a kommunikatív szempontok messzemenő érvényesítése biztosítja a vizsgán megidézett helyzetek életszerűségét. A tesztekben a nyelvtan - bár természetesen fontos értékelési szempont - nincs közvetlenül jelen, inkább működésének eredményét, hatását, termékét értékeljük; a vizsga egynyelvűsége is ezt a természetes hatást fokozza. (Fordítási feladatot sem tartalmaz.) Összhatásában tehát a tesztelés messzemenően érvényesíteni kívánja a nyelvi és a kommunikatív kompetencia együttes mérését.
A fogalmazás értékelésében alkalmazott szempontok: nyelvhelyesség, írásbeliség (szövegtagolás és helyesírás), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság. A beszélgetés esetében hasonlóképpen: nyelvhelyesség, szóbeliség (kiejtés és prozódia), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság.
Az ún. passzív készségek, vagyis a hallott és olvasott szöveg megértésének készsége ezen a vizsgán teljesen egyenrangú kiegészítője az aktív készségeknek, azaz az írásnak és a beszédnek. A két tömb így arányosan vehet részt a nyelvtudás mérésében.

SZEMINÁRIUMVEZETŐ

Dr. Szűcs Tibor egyetemi docens

Szakmai életrajz
Tanulmányok:
1974-1978 magyar-német szak (Pécsi Tanárképző Főiskola)
1979-1982 magyar szak (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Tudományos minősítés:
1983 bölcsészdoktor / magyar nyelvészet (KLTE).
Értekezés: Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára. A misztérium
szövegének szemiotikai és szövegnyelvészeti elemzése (220 p.)
1998 PhD / alkalmazott nyelvészet (JPTE).
Értekezés: Magyar-német kontrasztív nyelvészet a hungarológiában (a magyar mint idegen nyelv és kultúra közvetítésében). 241 p.
2006 habilitáció / nyelvtudomány (PTE).
Értekezés: A magyar vers - kettős nyelvi tükörben (német és olasz fordításokban). 283 p.

Nyelvismeret:
angol, német, olasz, orosz

Munkahelyek:
1977-1982 kísérleti anyanyelvi nevelési program oktatása a Pécsi Tanárképző Főiskola
1.sz. Gyakorló Általános Iskolájában (Bánréti Zoltán programja, 4-8. o.)
1978/79 tanári tevékenység különböző pécsi iskolatípusokban (gyakorló általános
iskola, szakmunkásképző intézet, gimnázium)
1979-1985 tudományos munkatárs (PTF / JPTE Tanárképző Kar)
1985-1989 egyetemi adjunktus (JPTE Nyelvi és Kommunikációs Intézet)
1989-1994 magyar lektor (Universität München: Institut für Finnougristik)
1994-1998 egyetemi adjunktus (JPTE BTK Nyelvtudományi Tanszék)
1999-- egyetemi docens (PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék)

Egyetemi kurzusok:
1979-1989 (PTF/JPTE) Nyelvművelés; Beszédművelés
A nyelvtudomány alapjai. Magyar nyelvészeti proszeminárium
Jelentéstan. Szemiotika; Művészetszemiotika
1989-1994 (München)
Ungarisch I-II-III; Ungarische Konversation I-II
Ungarische Landeskunde; Ungarische Kulturgeschichte
Ungarische Literatur und Kunst; Einführung in die Hungarologie
Übersetzungsübungen; Ungarische Grammatik. Die ungarische Wortstellung
Die Terminologie der ungarischen Sprachwissenschaft
Die Terminologie der Hungarologie in ungarischen Fachtexten
1994- (PTE) Medien (Német fordító- és tolmácsképző tanfolyam)
Bevezetés a magyar mint idegen nyelv/hungarológia tanulmányozásába
Magyar-német kontrasztív nyelvészet/szemantika
A magyar-német kontrasztív nyelvészet és a fordításelmélet
A nyelvtudás szintjei a funkcionális magyartanításban
A magyar mint idegen nyelv kontrasztív és kommunikatív oktatása
A magyar irodalom a fordítások tükrében
A versszöveg a fordítás tükrében
A magyar zene a külföldi hungarológiai oktatásban
A magyar művészet a külföldi hungarológiai oktatásban
Magyar mint idegen nyelv / hungarológia kutatási szeminárium
Magyar nyelvészeti bevezetés
Magyar szókincstan és jelentéstan
Magyar szóalaktan
Magyar stilisztika
Szakdolgozati szeminárium

A magyar mint idegen nyelv egyetemi oktatása (és szervezése több program keretében):
- hungarológiai kurzusok (1986-tól)
- belső szakosodás keretében (1992-től): 40 kredites specializációként magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára
- nappali tagozatos szakként (1998-tól)
- levelező tagozaton indított szakként (2001/2002-től)
- az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től)
- a budapesti Balassi Bálint Intézetben folyó (tőlünk akkreditált) két féléves kihelyezett hungarológiai részképzés - három programtípussal (2002/2003-től)

Közéleti (tudományos közéleti) tevékenység:
(a) az egyetemen:
szemináriumvezető (2002-); tanszékvezető-helyettes (1994-); programvezető az alkalmazott nyelvészeti és a kiegészítő (levelező) képzésben (1994-); a PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészeti Programja: szakbizottsági tag, a hungarológiai elágazás (DLH) programfelelőse (1999-); a PTE BTK Kari Tanácsának tagja (1998-2003); a kari Tanulmányi Bizottság elnöke (2001-); záróvizsga-bizottsági elnök (1998-); kari Erasmus-program: a hungarológiai cserekapcsolatok koordinátora (Berlin, Bayreuth; Aquila, Udine, Strasbourg); Hungarológiai Évkönyv: főszerkesztő (2000-); több helyi tudományos rendezvény szervezője

(b) az egyetemen kívül:
MTA: köztestületi tag (I. Nyelv- és irodalomtudományok Osztálya, Nyelvtudományi Bizottság; 1999-)
PAB nyelvtudományi munkabizottság: tag (1983-), I. sz. szakbizottság titkára (1999-)
Magyar Nyelvtudományi Társaság: tag (1986-), a pécsi csoport elnöke (2005-)
MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság: tag (2000-)
Hungarológus Oktatók Nemzetközi Társasága (HONT): tag (1990-/2005-)
Anyanyelvi Konferencia "Hungarológiai Műhelyek" programbizottsága: tag (1998-)
Magyar Szemiotikai Társaság: tag (1989-)
Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvoktatók Egyesülete (MANYE): tag (1995-), választmányi tag (1998-2004), külügyi titkár (2001-2003)
Állami Nyelvvizsga Bizottság: vizsgáztató magyar nyelvből (1994-)
ECL: magyar nyelvi szakértő/fővizsgáztató (1996-)
Magyar mint idegen nyelv szakbizottság: koordinátor (1999-)
Balassi Bálint Intézet (Budapest): a Tudományos Tanács tagja (2002-2004)
Fédération Internationale des Professeurs de Langues Vivantes (FIPLV): tag (1995-)
Gesellschaft für Angewandte Linguistik (GAL): tag (2001-)
Internationaler Arbeitskreis Sonnenberg (Gesellschaft für Kulturaustausch e.V.): tag (1994-)
THL2 (Journal of Teaching Hungarian as a 2nd Language and Hungarian Culture - A magyar nyelv és kultúra tanításának nemzetközi szakfolyóirata (BBI, Budapest):
szerkesztőbizottsági tag (2005-)
MAB Nyelvtudományi Bizottság: tag (2007-)
Pius Kolping Család Egyesület: külügyi titkár (1994-)
Ormánysági Hagyományápoló Társaság: tag (2000-)

OKTATÓK

További oktatók:
Dóla Mónika
Gúti Erika
Szépe György
Terts István

Demonstrátorok:
Simon Erzsébet
Vadon Eszter